A KOLLEKTÍV MAGYAR TUDATZAVAR ÉS SZVATOPLUK AZ "ÓSZLÁV" HERCEG

Lassan ismét itt van július 4, és a közösségi oldalakon már most ömlik a szlovák nacionalizmust éltető magyar tudatzavar, amit az olvasatlanok "Pozsonyi-Csataként hívnak"! Közeledett az ominózus időpont, és a közösségi oldalakon ismét ömleni kezdett a turbó-magyar melldöngetés, a "Pozsonyi Csata", ez késztetett ismét írásra. Nehezen viselem az emberi butaságot, pláne ha az még szorgalommal is párosul, így okozva mérhetetlen károkat.(Sajnos ugyanez van a Búbánat völgy, Szamarak hegyén is)  Minden évben megírtam az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület oszlopos tagjainak, akik az ostorcsattogtató bohóckodást művelik a Hősök Terén, hogy szíveskedjenek egy mélyreható kutatást elvégezni a 907. évben történt csatával kapcsolatban, csak és kizárólag a tényekre hagyatkozva. De évek óta ugyanaz van, illetve a témát nem kutatják, csak előadják a minden alap nélküli téveszmét. Sűrűn szoktam emlegetni, hogy még kész szerencse, hogy mi emberek különbözőek vagyunk, és különbözően gondolkodunk! 

SZVATOPLUK SZOBRA A POZSONYI VÁRBAN

És ezt a csúfságot azoknak a történészeknek, és dilettáns megélhetési előadóknak-patriótáknak köszönhetjük, akik Aventinusra, majd jó szolgalelkű szervilisták módjára egymásra is hivatkoznak. Ugyanis a szobor felállításának jogalapja a Brezalausburg-i csata, amit a nagymagyarkodó előadóink "Pozsonyi-csataként" hívnak. Egyszerűen azért, mert minden alap nélkül, oda álmodta meg a csata színhelyét Aventinus, összemosva a korábbi és későbbi időszakok történéseivel. Tehát a mi történészeink és patriótáink, mell-döngetve és elvakulva adják a magyar alapítású Pozsony várát Braszlavnak és Szvatopluknak azzal, hogy a 907. évben történt csatát oda fantáziálják! Olvassátok csak szépen, nagymagyarkodó patrióták és népbutító előadók!

Lovasszobrot kapott a pozsonyi várban Szvatopluk

2010. június 7. 10:01 MTI Írja a Múlt-Kor "A 7,8 méteres bronzból készült alkotást vasárnap késő este leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság jelenlétében. A Szvatopluk-szobor felállítását Robert Fico miniszterelnök kezdeményezte. A 270 ezer eurós költséget közadakozásból kívánták előteremteni. Fico, valamint az államfő és a házelnök ezer-ezer euróval járultak hozzá a költségekhez. Bár a megadott számlán néhány hete még csak 123 ezer euró szerepelt, a bronzszobor már ott áll a pozsonyi várudvarban.

Ján Kulich, szobrászművész ingyen készítette el a szobrot, és a szerzői jogokat a szlovák parlamentnek adományozta. Alkotásának művészi értéket azonban nagyon sokan megkérdőjelezték, és eleve tiltakoztak a mű felállítása ellen. Nagy vihart kavart az is, hogy Kulich a szocialista rendszerben, a hetvenes és a nyolcvanas években a pozsonyi képzőművészeti akadémia rossz hírű vezetője volt, aki politikai okokból gátolta több fiatal művész tehetségének kibontakozását. Fiatal művészek egy csoportja vasárnap este a helyszínen tiltakozott a szobor és alkotója ellen.

A lovas szobron lévő "ószlovákok királya" felirat is már korábban heves reakciókat váltott ki, és neves történészek történelmietlennek minősítették. Az "ószlovákok" vagy "régi szlovákok" kifejezést a Fico-garnitúra kezdte el használni a Nagy-Morva Birodalom egyes személyiségeire, akiket a szakma morváknak tartott.

Fico 2008 januárjában, az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásának másfél évtizedes évfordulója alkalmával kifejtette, hogy kormánya a globalizálódó világban erősíteni kívánja a szlovák identitást, óvni a nemzeti és állami érdekeket, a fiatal nemzedéket pedig hazafiságra óhajtja nevelni. Közölte azt is, nem engedi meg, hogy kiürüljön és elnéptelenedjen a szlovák történelem. Egyre több történész hangoztatja, hogy a Nagymorva fejedelemségben nem szlávok, hanem régi szlovákok éltek, akiknek a királya Szvatopluk volt. Legyünk büszkék erre. Ha a magyaroknak lehet Szent Istvánjuk, a cseheknek pedig Szent Venceljük, akkor nekünk Szvatoplukunk lesz, akinek a szobrát mielőbb felállítjuk a pozsonyi várudvarban - érvelt akkori beszédében.

A szlovák szakértők meglepődve fogadták a kormányfő kijelentéseit. Ján Steinhübel, az egyik legismertebb szlovák régész rámutatott, hogy eddig csupán Milan S. Durica, az 1939-ben alakult fasiszta szlovák bábállam elnökének, Jozef Tisónak a dicsőítője és néhány dilettáns személy használta a "régi szlovákok" megnevezést. Egyesek még azzal is próbálkoztak, hogy a Nagymorva birodalom helyett Nagy-Szlovákiát használjanak.

Dusan Kovác történész szerint a Nagymorva birodalomban szlávok, nem pedig szlovákok éltek, az utóbbiak önmeghatározása legfeljebb a 15. századra tehető. "A régi szlovákok kifejezéssel egyetlen komoly publikációban sem találkozunk, mert ez a megnevezés egyszerűen minden tudományos alapot nélkülöz" - szögezte le.

A három szlovák vezető vasárnap este is 1500 éves szlovák államiságról beszélt, és azt bizonygatta, hogy a szlovákoknak rendkívül dicső és gazdag történelmük van. Az is elhangzott, hogy másoktól eltérően a szlovákok nem akarják a másokét, csak a magukét védik.

Az "ószlovákok királyának" mondott nagymorva fejedelem (871-894) csaknem nyolc méteres bronzszobrát az idei szlovákiai választások előtt nem sokkal, június 6-án leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, köztük Ivan Gasparovic államfő jelenlétében. Robert Fico akkori miniszterelnök, aki nyilvánvalóan szavazatszerzés céljából kezdeményezte a szoborállítást, kijelentette, hogy "Szvatopluk jóval Szent István és Szent Vencel előtt itt volt". A szobor felállítását viták és heves tiltakozások kísérték. Megkérdőjelezték művészi értékét, és bírálták a pajzsán látható kettős keresztet, amely nem a szlovák címeren ábrázolt, Cirill és Metód szláv hittérítőkre emlékeztető apostoli keresztre, hanem a két világháború közötti fasiszta Hlinka Gárdának, Hitler szövetségesének jelképére hasonlít. Történelmietlennek tartják a szobron lévő "ószlovákok királya" feliratot is. Egyes szlovák történészek szerint nincs bizonyíték arra, hogy Szvatopluk valaha is élt volna Pozsonyban."

A Brezalausburg-Pozsony feltevés, már csak azért sem állja meg a helyét, mert a mai Pozsony, a 907. évben nem is létezett. Mocsárvárként és Brezlav központjaként sem lehet azonosítani! Természetesen ezt a nemzetellenes dogmát is a magyar történészeknek köszönhetjük leginkább. Érdekes, hogy számukra nem tűntek fel az ellentmondások. Az igazán szomorú pedig az, hogy a tudatlanok kritika nélkül 

másolják, mell-döngetve előadják, és erre még büszkék is. Nem írom le a nevüket a demagóg előadóknak, a netet böngészve mindenki megtalálhatja őket. A teljesen tájékozatlanok pedig még tapsolnak is nekik, és szervezik az előadásokat a megélhetési és népbutító előadóknak, hogy a Magyar Nemzet ellen, a magyarok kárára gyártsanak "Pozsonyi Csatát" és nagy morva központot abból a várból, ami mindig is magyar királyi várként létezett, hiszen Szent István várkapitányáról, Poson vitézről lett elnevezve, aki az erőd első várispánja volt. 1919. év előtti időkben Pozsony várát sosem nevezték Bratislavának! 1837-ben Pavel Jozef Safarik osztrák állampolgárságú, de szlovák történész szülte meg a bécsi udvar számára, és a szlovákok nagy örömére azt a téveszmét, a "Nagymorva Birodalmat" amihez szerinte Pozsony is tartozott, így lett belőle Vratislava. 

És immár nem is csodálkozom, hogy a témával kapcsolatban a wikipedia totál elme-roggyant, mert Braszlavot Pozsonnyal, ugyanakkor pedig Zalavártként is azonosítja. 

A Brezalausburgi 907.évben történt csatával kapcsolatban, tessenek pár dolgot, a tényeket jól megjegyezni:

A Fuldai Évkönyv vonatkozó részlete: 

És itt lehet az egészet elolvasni, Darvas Mátyás fordításában.

• Brazlav határőrvárat kapott Arnulftól 896-ban
• Ez a határőrvár Urbs Paladium-Mocsárváros !

A magyar fordítása pedig így hangzik:

Egy mocsár-város ! erődítmény volt Braszlav hatalmi központja. Tehát a mai Pozsonyt, el is felejthetjük a 907-ben történt csata színhelyeként! Legközelebb azzal folytatjuk, hogy a Brezalausburgi csata helyszínét tovább azonosítjuk a Breclav(Pohansko)-Leventevár fejedelmi központ területével, azzal az őrvárral, mely az ősi, nagy Magyarország leginkább nyugati határán állt a 907. évben . A továbbiakban pedig a Geönczöl Gyula-Moosburg teóriáját, és Szőke Béla Miklós  Zalavár elképzelését is megvizsgáljuk, hogy mennyire hiteles, mint Braszlav vára. Pozsonyt vizsgálni sem kell tovább, úgyhogy ennyit a "Pozsonyi Csatáról"! 

                                                             

 Egyed Zoltán Pajzsvivő

#pozsony #brezalauspurch #braszlav #leventevar #braszlavesburg #breclav #pohansko

BRECLAV VÁRA NEM POZSONY !

MINDEN ÁLLÍTÁS ANNYIRA HITELES, AMENNYIRE AZT A HIRDETŐJE IGAZOLNI TUDJA !

Így van ez a "pozsonyi SIC ! csatával" is.
Az áltudományos tévhitek terjesztőinek se szeri, se száma már szinte. Azonban ha a "pozsonyi csata" néven ismertté vált események valós helyszínét keressük, akkor arra kell választ találnunk, hogy Breclav határőrvára hol állt a X. század első éveiben, és mely várak épültek akkortájt a bajor fennhatósági területeken a magyarok megfékezésére. Ezen megállapítás után a mai Pozsonyt, mint a csata történésének helyszínét, rögtön el is felejthetjük.          Egyed Zoltán Pajzsvivő

A korábban már a bajorok által is szétzilált morva vidék könnyű préda volt a magyaroknak, okosan tették vezéreink, hogy a nyugati beütések előtt ezeket a területeket is birtokba vették.  Az uralkodói család a környező népekhez menekül, a helyben tovább élő lakosság behódol és terménnyel adózik.A tizedik század legelején már az egykori morva területek lettek a magyar vég-vidékek, a kiépített gyepű-rendszer részei. Tehát egy olyan várat kell Breclav váraként megtalálnunk, ami ebbe a valós megállapításba illik. A műholdas képátfedés ebben is segítségünkre van. 
Vizsgáljuk csak meg figyelmesen a X. század határsávját a Google Earth segítségével!

A kérdés megoldásához természetesen azért a józan eszünkön kívül a google kereső pókjainak segítségére is szükségünk lesz. Ezért írjuk be a netes keresőbe a Breclav szót! A találatra azt mondhatjuk, hogy véletlenek márpedig nincsenek. Břeclav -németül Lundenburg magyarul Leventevár- település Csehországban, Dél-Morvaországban. Ez az a Breclav vár, amit valójában LEVENTE várának hívnak, ami Árpád legidősebb fiának neve! És még valami, ez a Levente vár a X. századi határszakaszon állt a mai vár előzményeként, és attól délkeletre Stari Breclav területen, mint egykori "pogány" vagyis korábbi avar-magyar központ! 

Véletlenek márpedig nincsenek

És jöjjön a lényeg, német oldalak tájékoztatásából...

BRECLAV

Az ásatások első emlékei már i.e. 8000-6000-ről bizonyítják az ember itteni jelenlétét. A bronzkortól (kb. i.e. 2000) a földművelésből és állattenyésztésből élők folyamatosan lakják. Amikor i.e. 400 körül a kelták Közép-Európát elfoglalták az nyelvi és kulturális asszimilációjához vezetett az őslakosságnak ebben a régióban is. A Majna folyó vidékéről i.e. 8 után a kvádok ezt a térséget is benépesítették. A közelben a II. századból római katonai tábor nyomait találták. 

A MORVA BIRODALOM KÖZPONTJA BRECLAV NÉVEN MA IS LÉTEZIK!

A VI. század felétől a legtöbb germán törzs elhagyta a Közép-Duna régiót és helyükbe délkeletről egymást követő szláv törzsek telepedtek le. Az avar birodalom veresége után a VIII. század végén a meglévő kisebb szláv fejedelemségek megalapították a Nagymorva Birodalmat. A térség központja először Mikulcice (Mikultschitz) majd Breclav lesz. A Nagymorva Birodalom utolsó évtizedeiből 890-nél korábbi emlékeit találták a közeli Pohansko földvárnál. A falakon kívül 28 hektáron 12 templom és fejedelmi székhely maradványait is megtalálták, amelyek az itt élt szlávok keresztény hitre való térésének bizonyítékai. A birodalomnak a magyar törzsek honfoglalása vetett véget, akik a X. század elején területének legnagyobb részét feldúlták! A terület, ekkor nagyrészt lakatlanná válik.

Aventinus tudósítása Brezalauspurch alatti csatáról szól! A német nyelvű kiadás írta át ugyanezt Pressburgra. Breclav vára Brezalauspurch, a fejedelmi székhely ahol a Bajor Évkönyv szerint a döntő ütközet történt.
Tehát a morva központ Breclav, és nem Zalavár vagy Pozsony! Ideje lenne mindezt végre felfogni és tovább nem erőltetni a tévhiteket.

HITELES FORRÁSOK A POZSONYI CSATÁRÓL BÁNLAKY JÓZSEF

BÁNLAKY JÓZSEF A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME

 A 907. évi német támadás.

A 907. év nyarán az Enns folyó mögött, Ennsburgnál (Anesapurc) hatalmas német sereg gyülekezett, hogy Magyarországba benyomulva, a magyarok évről-évre megismétlődő vad portyázásainak lehetőleg egyszer s mindenkorra véget vessen. Miután június 17-én maga Lajos király is megjelent a táborban, a sereg 3 oszlopban megkezdte előnyomulását. A baloszlop Liutpold bajor herceg vezetése alatt a Duna balpartján, a jobboszlop Ditmár salzburgi érsek alatt a Duna jobbpartján s végül a középoszlop, melynek a két szárnyoszlop közt az összeköttetésről és a sereg élelmezéséről is kellett gondokodnia, a király rokona Sieghard herceg parancsnoksága alatt, a hajóhad igénybevételével magán a Dunán nyomult előre. A király a tartalékkal Ennsburgnál maradt vissza. Az előnyomuló 3 oszlop akadály nélkül ért Pozsony alá, ahol a két szárazföldi oszlop megerősített táborba szállt.

Árpád halála után az ország ügyeinek vezetésével a gyermekfejedelem mellé Anonymus szerint[1] több tagból álló kormányt rendeltek ki, amelynek kebelén belül a hadügyeket Lél, Bulcs, és Botond intézték. Ezek hívó szavára a nemzet fegyveres ereje a Vág folyó mögött gyülekezett, míg a határok védelmére csak kisebb csoportok maradtak annak mentén vissza.

A magyar vezérek az ellenséges sereg megállapodásáról hírt vevén, elhatározták, hogy az elkülönítve táborozó német oszlopokat egyenként támadják meg. Legelsőnek Ditmár érsek csoportját szemelték ki a támadás célpontjául s augusztus 8-án előretörve, azt a nyilak záporával árasztották el. Az ezt követő első roham azonban hatalmas lendülete dacára nem hozta meg a döntést, mivel a tábor erős sáncai a támadókat feltartóztatták.

Ily körülmények között egy újabb rohamnak sem lévén sikerre kilátása, a magyarok más támadási módhoz folyamodtak, amely abban állott, hogy Ditmár érsek táborát minden oldalról kisebb csoportokkal támadták meg, melyek elszántan neki rontottak a sáncoknak s nemcsak azokba, hanem magába a táborba is behatoltak. Majd amily gyorsan ott termettek, époly gyorsan vissza is vonultak, miközben az ellenség üldözését visszafelé irányított sűrű nyilazással akadályozták meg. Így ment ez egész nap és egész éjjel szakadatlanul s másnap, augusztus 9-én, Ditmár emberei már annyira ki voltak merülve, hogy már védekezni is alig tudtak. Ekkor indították meg a magyarok második általános nagy rohamukat, amely minden letipró erejével Ditmár táborát teljesen megsemmisítette. Ditmár érsek, Ottó freisingi és Zakariás säbeni püspökök, számos egyéb főpap és a német katonák ezrei holtan terültek el a sáncok között.

Dolgát ily remekül elvégezvén, a magyar lovas had a következő augusztus 10-ikére hajló éjjel átusztatott a Dunán és még hajnalban rávetette magát Liutpold táborára, amelyet oly váratlanul ért a támadás, hogy vele szemben már az első roham is teljes sikerrel járt. Ennek a csoportnak legnagyobb része felkoncoltatott és csak kevésnek sikerült Ennsburg felé elmenekülni. Maga Liutpold herceg, számos főurral, szintén a csatatéren maradt.

Végre augusztus 11-én a magyarok a középoszlopot is megtámadták s miután a hajóhadat fedő csapatokat szétverték, maga a hajóhad is a győzők kezébe került. Sieghard herceg csapatjainak egy részével futással menekült Ennsburg felé, nyomon követve a magyarok által.

Itt a sereg tartaléka, a király vezénylete alatt, két erdő között vett felállítást. Ezekbe az erdőkbe az előnyomuló magyarok egy-egy csoportot különítettek ki s csak mindőn ezek a csoportok kijelölt helyeiket elérték, indult a magyar had zöme támadásra. Ezt látva a német sereg, ő maga is támadólag lépett fel, mire a szemben lévő magyarok nyomban visszafordultak és futni kezdtek hátrafelé.

Lajos király német hada a nem remélt siker mámorában heves üldözésre indult a hátráló magyar had ellen, de ekkor a fentemlített erdőkből mindkét oldalról előretörtek az ott eddig rejtve maradt lovas csoportok s meglepően oldalba és hátba fogták a győzelemittasan előretörő németeket. Ekkor aztán a magyarok főcsapata is hirtelenül visszafordult és rövid ideig tartó harc után az utolsó német csoport is teljesen meg volt verve. Lajos király, serege romjaival, csak nagynehezen tudott Passauba (Pazorva) elmenekülni.

Erre a magyarok kisebb csoportokra oszolva, zsákmányláshoz és fosztogatáshoz fogtak és a Lech folyóig terjedő vidéken számos helységet és kolostort hamvasztottak el.

A visszatérő magyarokat Regensburg tájékán Schwarzenberg gróf fogadta egy hamarjában összeszedett bajor csoporttal, hogy őket feltartóztatva, tőlük a zsákmányt elszedje. Ezt a hadat azonban a magyarok csakhamar szétverték és Schwarzenberget, több más főúrral együtt a falakról bámuló regensburgiak szemeláttára agyonnyilazták.[2]

---

[1] Anonymus LIII. fej.

[2] Lásd Rónai Horváth Jenő, Magyar Hadi Krónika, I. köt. 18-20. old. és Szalay László, Magyarország története, I. köt. 23-24. old.

TEHÁT BÁNLAKY JÓZSEF IS AZT ÍRJA HOGY ÁRPÁD HALÁLA MIATT INDÍTOTTÁK AZ ÖSSZEVONT TÁMADÁST A KISKORÚ ZOLTA ELLEN MERT MEGTUDTÁK HOGY ÁRPÁD FEJEDELEM ELHALÁLOZOTT ! 

HITELTELEN ELŐADÓK A POZSONYI CSATÁRÓL 1.

NEMZETI AGYHALÁL...

Tudtam előre, tisztában voltam vele, hogy butítják a népet, azt viszont nem gondoltam, hogy ennyire, és ezért még pénzt is kapnak. Tehát nem hazaszeretetből csinálják, amit csinálnak, hanem pénzért tévesztik meg az érdeklődőket.

ÜLLŐ VEZÉR NAP 2015.07.04.

MIÉRT ÉRDEKE ELŐADÓINKNAK ÁRPÁD FEJEDELMET A "POZSONYI" CSATÁBA ERŐLTETNI?

Egy rendezvényen jártam tegnap, ahol még jól is éreztem volna magam, ha nem hallottam volna, hogy az előadó sátorban mit akarnak ez érdeklődő emberek fejébe ültetni. A "nagynevű nemzeti előadóink" egymás után adták elő, hogy Árpád fejedelem a "pozsonyi" (SIC) csatában vezette a seregeket és ott megsebesült. Sinkovits Vitay András még azt is elmesélte számunkra, hogy neki meggyőződése(?!) Árpád sírját ott találjuk. Ezt a dilettáns téveszmét Tóth Sándor az egri történész találta ki, aki Óbuda városát is Bad Deutsch Altenburgban ! azonosította, és ugyanott eltemeti Árpád fejedelmet egy BRONZKORI KURGÁNBA, hogy az osztrákokhoz hordják- ismét csak jó pénzért- a megtévesztett embereket! Ezen a szép napsütéses és emlékezetes napon nem akartam belevágni az előadásba és veszekedést kezdeni, bár forrt a vérem, ahogy hallgattam a szándékos népbutítást. Aztán következett Matek Kamill előadása, aki még azt is felfedte számunkra, hogy a "pozsonyi csata" évtizedek óta tananyag a West Point katonai akadémián. Ugyanezt a korábban említett előadó is hangsúlyosan emlegette, persze ez is csak egy nagyon buta téveszme, ami könnyen eladható. Csak az igazság véges, a hülyeségnek azonban nincsenek határai. Ezért bármilyen nemzeti köntösbe bujtatott valótlan megtévesztést jól el lehet adni a nemzeti érzelmű hallgatóságnak. Mondhatnánk, hogy a kereslet szüli a kínálatot, azonban ez így nem igaz. Az előadást szervezők felelőssége, hogy kit hívnak meg, és az mennyire hiteles a mondanivalójával együtt. Hangsúlyoznom kell, hogy nem az előadók személyével van problémám, hanem a mondanivalójuk nagy részével nagyon nem értek egyet. Ez az a rész, amire semmilyen forrásuk nincs, de mégis előadják! MIÉRT?
KINEK AZ ÉRDEKE HOGY ÁRPÁD SÍRJA AZ OSZTRÁKOKNÁL LEGYEN?

Később azért próbáltam forrást kérni az elhangzott előadásra, az osztrák kurgános cimborájához meg inkább oda sem mentem, mert nem tudtam volna udvariasan érdeklődni. Nem csalódtam kellemesen, valami hasonlóra számítottam. Meglepődött az előadó úr,-aki leginkább a csikidámos zenészre hajaz – mert valaki számon kéri az elhangzottakra a forrást, és ezért egyfolytában félre beszélt, amikor arra kértem igazolást, hogy hol írják Árpád szereplését a csatában. Kurszánról meg kettős fejedelemségről próbált nekem kiselőadást tartani. A testvérnépünkről elnevezett TV munkatársa meg kontrázott rá, még azt is megígérte, hogy hétfőre majd ő kerít egykorú írást Árpád szereplésére. Sajnos ő is csak egy másik hiteltelen téveszmeterjesztőt tudott nekem ez ügyben ajánlani, akit azonban régóta ismerek a hiányosságaival együtt. Az egykorú írásos adat kérésére mindenáron egy DVD-t akartak rám- sózni, mondtam, hogy köszi de nálam is működik a youtube. A kialakult vitába a "puzdraüzenős-mindenhegyépített" nagy-sikerű előadónk is próbált bekapcsolódni, aki szerint csak a magyar nyelv létezett mindig is, a latin nyelv a vidéki látóhegyből alakult ki, és az egykorú források és oklevelek is baromságok. Na, ennél a pontnál már bontottam volna a sátor oldalát legszívesebben, de még ment benne valami vakítás, ezért körbenéztem, hogy melyik bokrot lehetne megrágni bio-nyugtatóként. Aztán eszembe jutott, hogy jelenleg is bírságolás alatt állok, talán a természet-őrség most is figyel valahonnét. Így tehát letettem erről a tervemről is, hogy idegességemben bokrot egyek, gondoltam, sebaj... lángost is lehet kapni. Közben ment a nekem szóló nyelvi átképzés, úgyhogy kénytelen voltam felhomályosítani az eltökélt jásdi előadót, hogy én magyarul nem tudom olvasni a latin nyelvű könyveket, de csak erősködött tovább, hogy olyan nem is létezik. Mindenáron az ő nagy sikerű hatpecsétes könyvét akarta rám tukmálni, hogy abban találok minden választ az univerzum nagy kérdéseire. Gondoltam, hogy ezen már csak a jó Isten segíthet, és udvariasan inkább csikidámra koncentráltam tovább. Ő meg továbbra is úgy gondolta, hogy a Google kereső nem az én barátom. Mindenáron be akarta nekem magyarázni, hogy a bajor évkönyvben szerepel Árpád a csatában. Én meg mondtam, hogy még véletlenül sincs benne!

MIÉRT KELL VALÓTLANT GYÁRTANI?

Ez után kérdezte meg, hogy én ki vagyok. Gondoltam magamban, hogy nagyon ki vagyok… Mondtam neki, hogy a Pajzsvivő. Azt mondja nekem, hogy az meg kicsoda? Mondom neki, hogy az, aki utánanéz a valótlan állításoknak, egyébként meg bemutatkoztam a beszélgetésünk elején. Láthatóan közös ismerősünk Zoli a szintén nyelvész-aki a közelben kíváncsian hallgatta a kialakult vitát-próbált engem ismét bemutatni, hogy Piliskutató, közben a Sicambriás pólómat is nézegették már. Kiigazítottam, hogy Pilisvármegye-azaz Óbudakutató, mert nem a mai Pilis erdőségben volt Óbuda, erre meg csak néztek rám. Aztán világutazó előadónk úgy gondolhatta, hogy eljött az ideje bedobni az aduászt,-ő ezt a témát is vágja - azt mondja nekem: a Pilisben egy igazán nagyon komoly várfal van, a vadálló kövek!   :)    Hirtelen nem is tudtam, hogy kínomban sírjak, vagy röhögjek, miközben dobok egy hátast a porban. Gondoltam inkább elmondom nekik az igazat, hátha a hit oldalról tovább tájékozódva talán évek múltán majd valamikor áttérhetnek a tudományos vizsgálódás oldalára. Ezért mondtam nekik, hogy az biztosan nem várfal, mert a vadálló-kövek az ott létezett vulkánok lerakott vulkáni kőanyaga. 

A reagálásukat valóban rögzíteni kellett volna digitálisan az utókor számára. Ahogy fordultak el, az arcukra volt írva, hogy még ők tartanak engem őrültnek, miközben én meg úgy gondoltam, hogy még egy évezred is kevés lenne ahhoz, hogy az ő gondolkodásukban pozitív változás keletkezzen. Ezek az emberek valahol a nemzeti ezoterikus hit szintjén képzelik el magukban a történelmi eseményeket, és többé már nem fejlődésképesek. Szomorúan állapítottam meg, hogy nem menthetek meg mindenkit.

2015.07.05. Pajzsvivő

A hivatkozott források a következők voltak: 

Tisztelt Lipp Tamás úr!

Szeretném megérdeklődni, hogy ön szerint Árpád fejedelem részt vett-e a "pozsonyi" csatában "megsebesült" 907-ben, és ha igen, akkor ezt milyen hiteles forrás támasztja alá? Továbbá a fiai ott voltak szintén a csatában? Az ön könyvére hivatkoztak, ezért fordultam kérdésemmel önhöz. Kíváncsian várom válaszát.

• Lipp Tamás : ÁRPÁD ÉS KURSZÁN

Sajnálom, de nem tudok a kérdéseire válaszolni. Ilyen mélységig nem ismerem Árpád élettörténetét. 

Üdvözlettel: Lipp Tamás

• Bánlaky József (1863-1945) : A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME

"Árpád halála után az ország ügyeinek vezetésével a gyermekfejedelem mellé Anonymus szerint[1] több tagból álló kormányt rendeltek ki, amelynek kebelén belül a hadügyeket Lél, Bulcs, és Botond intézték. Ezek hívó szavára a nemzet fegyveres ereje a Vág folyó mögött gyülekezett, míg a határok védelmére csak kisebb csoportok maradtak annak mentén vissza."

TEHÁT BÁNLAKY JÓZSEF ÁRPÁD HALÁLA UTÁNI ESEMÉNYNEK ÍRJA A POZSONYI CSATÁT!

ÁRPÁD FEJEDELEM MÁR HALOTT VOLT!

A TELJES ÍRÁS OLVASHATÓ: A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME

• Aventinus, Johannes (1477-1534): 

 BAJOR ÉVKÖNYV ÁRPÁD FEJEDELEM NEM SZEREPEL A CSATÁBAN ! 

• Torma Béla : EGY ELFELEDETT DIADAL

Árpád fejedelem ezen írásban sincs a csatában.

A TV munkatársának ezúton is köszönöm a hiteles források megszerzéséért folytatott segítségét, várható volt, hogy nem kapunk hiteles forrást, én már korábban is tisztában voltam a ténnyel: ÁRPÁD FEJEDELEM NEM VETT RÉSZT A "POZSONYI" CSATÁBAN, MERT AZ KIFEJEZETTEN AZ Ő HALÁLA MIATT INDÍTOTTÁK !

Aztán ez a történet a facebook közösségi oldalán folytatódott tovább:

ÁRPÁD FEJEDELEM MÁR HALOTT VOLT A POZSONYI CSATA IDEJÉN !

A "POZSONYI" DIADAL - AMIT ÁRPÁD SEM VEZETETT !

Az ember erősen gondolkodóba esik, hogy mire reagáljon hamarább, mit írjon ki magából elsőként. Aztán a szokásos júliusi hónap közeledtével ez is hamar eldől, mert lassan ismét kezd elviselhetetlen lenni a közösségi oldalakon és csoportokban a "nagy-nemzeti" téveszmét látni és olvasni.          Egyed Zoltán Pajzsvivő

A feltételezett csatahely

  A POZSONYI CSATA - AMIT ÁRPÁD FEJEDELEM SEM VEZETETT !

Nem egy, nemzeti oldalon olvashatja bárki, hogy a Pozsony környéki diadalban Árpád fejedelem vezette a mindent eldöntő csatában a magyar seregeket. Sőt, sok esetben még azt is tudják a híres előadók, hogy megsebesült a fejedelem, és majd az összes gyermeke is ebben a csatában esett el. Van aki még azt is tudja, hogy szinte percre pontosan éppen mi, és hogyan történt, merre mozogtak a csapatok és ki adta a parancsokat stb... A téveszmét mások még tovább folytatva megtoldják azzal, hogy a fejedelem sebet kapott, ott kezelték Altenburgban, aztán gyorsan el is temették egy tumulusban SIC! ( amiben a feltáráskor bronzkori tárgyakat találtak) Ezért a téveszméért nem csak Árpád fejedelem sírhelyét, hanem Óbuda városát és az óbudai prépostság Fehéregyházát is a sógoroknál ünneplik Altenburgban, a soproni civileket is szépen átverték. Ez a buta teória egyébként eredetileg Lanfranconi Enea olasz mérnök, Magyar Történelmi Társulat alapító tagjának téveszméje volt. Wekerle László gyorsan és alaposan meg is cáfolta az egészet. Ezért is veszélyes, hogy Árpádot a csatában szerepeltetik, ne az osztrákoknak erősítsük már a turizmust! A történelmi téveszmék azonban így készülnek, hiteles forrás nélkül. Valaki kitalálja-leírja és előadja, tetszetős önbizalom-erősítő, viszik tovább a téveszmét. A végére már azt is nehéz kinyomozni, hogy honnét indult, aztán már az internet is ezzel a rögeszmével van tele. Sőt, már filmek és videók, versek is készülnek Árpád dicső csatájáról.Az már kevésbé érdekli a túlfűtött hallgatóságot, hogy Árpád fejedelem a csata idején már rég halott volt!

A tájékozatlan embereket könnyű becsapni, sok a hiszékeny ember akik nem néznek alaposan utána egy adott témának. A tekintély elv a nemzeti oldalon pedig ugyanúgy működik, mint a hivatalos szamárcsapások esetében, senkinek ne legyenek illúziói.

Aztán ha valaki jobban utánanéz az írott hiteles forrásoknak az igen fontos esemény miatt, akkor gyorsan rájöhet, hogy Árpád és a fiai sem voltak ott a csatában!

MIÉRT KELL ÁTESNI A LÓ MÁSIK OLDALÁRA? 

Persze sokkal jobban "eladható" Árpád vezetésével a "pozsonyi" csata, és a győzelem is magasztosabb lesz ebben a verzióban. Talán ezért gyártják ezeket a téveszméket, de az is lehet, hogy a szittya-biznisz miatt van szükség erre. Jobban fogynak a könyvek és a dvd lemezek, több meghívást kap az előadó, nagyobb a reklámja. 

Hitelesebb azonban nem lesz ez a fajta előadó vagy író.

Ha kérdőre vonja őket valaki, a hiteltelen írásuk vagy előadásuk miatt, általában úgy szoktak védekezni, hogy "arra sincs forrás, hogy Árpád fejedelem nem vett részt a csatában"

Ebben is tévednek, tájékozatlanok a témában! A híres írók és előadók nem ismerik a krónikáinkat? Nagyon úgy tűnik, hogy ez a helyzet...             

Részlet a magyarok krónikájából. 

"Árpád fővezér fejedelmi címmel lépett a trónra, és [megkezdte] az uralkodást. Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának. [Eljött] a napja, megöregedett, elgyengült, megbetegedett, a szíve megtört, a korszak elfordította tőle arcát, és szemét betakarta földjével, vagyis elhalálozott. Helyére egyik fiát ültették, de egy idő múlva az is elköltözött a világból, és a fejedelmi trón üres maradt"

Forrás: Magyarok Története-Tarihi Üngürüsz 

A kétkedőknek leegyszerűsítem: csak arra van írott forrásunk, hogy Árpád fejedelem nem vett részt a csatában!

  

A téveszme abból táplálkozik, hogy Anonymus krónikája 907. évben írja Árpád fejedelem halálát. Azonban ez az írott forrás sem azt állítja, hogy ott volt a csatában, csupán csak azt, hogy ebben az évben halt meg. "Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak"  FORRÁS:

ANONYMUS

GESTA HUNGARORUM

Tehát Anonymus krónikája nem azt írja, hogy a csatában halt meg!

Önmagában ez a tény is azt valószínűsíti, hogy a támadást a híres nagyvezér-fejedelem halála miatt indították. Árpád halálának legvalószínűbb időpontja 907. év  január-február, legkésőbb március eleje. Hiszen az összevont támadást a sok-ezer fős ellenséges hadsereg részéről elő kellett készíteni. Rengeteg fegyvert, hadtápot, szekeret, lovat és kiegészítő felszerelést kellett a parancsra megfeszített munkával összeszedni, hogy a támadó sereg júniusra készen álljon. Minderre szükséges legalább négy-öt hónap, ezért valószínűsíthető a 907. év eleje Árpád fejedelem halálának időpontjául. Amúgy sem lehetett volna ott a csatában Árpád, 907. évben már fejedelemként a 63. életévében volt. Abban a korszakban ez nagyon magas életkornak számított. Ezért írhatta azt a krónika, hogy "Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadtellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának"

Tehát Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában !

Nem harcolt, nem sebesült meg, mert nem vett részt a csatában. Az összevont támadás pont az ő halála miatt indult. Ez így ésszerű, így életszerű és így valószínű. Ha ugyanis egy hatalmas hadvezér eltávozik az élők birodalmából, akkor rögtön lehetőség adódik a nép leigázására. 

Ez szolgáltat valós indokot egy összevont támadásra!  

Ugyanezt láttuk már Attila halála utáni időszakban is...

A helyszín sem biztos

Mit tudunk még az írott forrásokból?

• „907. (év) A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Luitpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták.

• 907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.

• 907. (év) Nagyon szerencsétlen harc folyt Braslavespurchnál (Pozsony?) július 4-én.” 

Hiteles forrásaink az évkönyvek és nekrológok.

Az ütközet tehát megtörtént, de ahogy az időpontokból is érthetően kiolvasható, egy hosszan tartó harc vette kezdetét már június közepétől. Korántsem pár napos csatáról van szó!

Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában !

Sokszor, hajnalig tartó vitákat folytattam kedves ismerőseimmel, hogy vegyék figyelembe az írott, hiteles forrásokat. Tulajdonképpen a hivatalos oldal képviselőit is erre ösztönözném Óbuda ügyben, a helymeghatározó oklevelek igazságára, mindkét oldal ugyanazt az alaphibát véti folyamatosan. Természetesen én magam is próbáltam a különböző netes-oldalak és blogok kezelőitől információt kérni, a már szinte dogmává alakult rögeszmére. Nem írok hivatkozott előadó neveket, nem célom, hogy másokat a tévedésük miatt lejárassak. Több válaszból is kiderült, hogy a tájékozódás a videómegosztón történt, vagy weboldalakról származott az információ. Az érdekes ez ügyben, hogy honnét indult a téveszme. Az előadók pedig a tények láttán remélhetőleg majd megváltoztatják a véleményüket, hogy végre hitelessé váljanak,-kénytelenek lesznek- hiszen a téveszmére forrásaik egyáltalán nincsenek.

Mindenkinek ezúton is köszönöm a válaszát!

 Kedves Pajzsvivő, a következő könyvben tud utánanézni:  Szabó Károly. 

 A Magyar vezérek kora. Budapest (1878)  

A Hadtörténeti Könyvtár válasza vitt vissza legtávolabb az időben. Az újkori nemzeti előadók egymást másolva talán ezt a művet értelmezhették félre, pedig ahogy látni fogjuk, ezt elég nehéz félreérteni. Szabó Károly már ebben a könyvben megírta az értelmes-hiteles következtetést, az ok-okozati valós összefüggést. Árpád fejedelem személyének államszervező tulajdonságaira, a Pozsony-környéki diadal jelentőségére próbálta felhívni a figyelmet. Ezért a csata leírását tőle közlöm. 

''.., Ibi decretum omnium sententia Vgros Boiariae regno eliminandos esse,...''

 ANNALIUM BOIRUM

“… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”

FORRÁS: Szabó Károly  

MAGYAR VEZÉREK KORA

Ki vezette magyar részről a csatát?

Miután bizonyítottuk, hogy Árpád fejedelem 907. év júliusában már halott volt, így jogos a kérdés. A Gesta írását tekintve azok a vezérek vezethették a védekezést, akiket Árpád kapitánnyá választott a halál közeledtét érezve. Akik ott lehettek a harcban:  a magyar nemzetség törzsének hadra fogható vezérei és katonái:Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat,Tarján, Jenő, Kér, Keszi,Szalók nemzetség-Ösbő vezér, Bogát-kapitány, Őse-kapitány, Őrkény, Előd-kapitány, Kál-harka,

ELŐZMÉNYEK

Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve, fiát, Zoltát, nagy tisztességgel vezérré emeltette. Azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálatáért Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt, Veleknek pedig a zarándi ispánságot adta. Hasonlóképpen a többi nemeseknek szintén tisztséget meg helységeket adományozott. FORRÁS: GESTA HUNGARORUM

   

Tehát Ösbő és Velek minden bizonnyal tapasztalt vezérként vett részt a

csatában, azonban a fiatal trónörökös Zoltát, mint fejedelmet, nyilván megóvták a harcoktól. A további harcokban, és bizonyára a korábbiakban is, komoly részt vállalt a hon megóvásában Lél, Vér-Bulcsú-harka, és Botond.

ŐK VOLTAK A POZSONYI CSATA VEZÉREI ÉS KAPITÁNYAI

Végül, amikor a fegyverek erejétől már mitsem reméltek, az imádsághoz fordultak, túlvilági segítséget kérve a magyarokkal szemben.

„De sagittis Ungarorum libera nos Domine!"

„A magyarok nyilaitól szabadíts meg, Uram!"

"Bizonyos idő elteltével, mikor Zolta vezér tizenhárom esztendős volt, országának főemberei valamennyien egyértelemmel és közakarattal egyeseket országbírákul rendeltek a vezér alá, hogy ezek a szokás jogával mértéket tartva, csendesítsék a viszálykodók pereit és versengéseit. Továbbá másokat - mégpedig Tas fia Lélt, Bogát fia Bulcsút, a vér emberét, valamint Kölpény fia Botondot - a sereg vezetőivé tették avégre, hogy különböző országokat feldúljanak velük. Ezek ugyanis harcias és bátor lelkű férfiak voltak, kik semmi másra nem viseltek gondot, csak arra, hogy uruk számára népeket hódítsanak és más országokat pusztítsanak. Ők aztán, amint engedelmet kaptak Zolta vezértől, leszámoltak a karantán sereggel; majd Friaulon át Lombardia határtartományába értek, s ott Pádova városát öldökléssel, tűzzel-vassal, nagy fosztogatás közepette kegyetlenül elpusztították. Innen benyomultak Lombardiába, és ott is sok rosszat műveltek.

Mikor pedig annak a földnek a lakosai egybegyülekezve megpróbáltak szembeszállani erőszakukkal és vad dühükkel, akkor számtalan sok lombard veszett el a magyarok nyilától, sőt igen sok püspök és gróf is halálát lelte.

FORRÁS: GESTA HUNGARORUM

TEHÁT A POZSONYI CSATA BIZONY SZEREPEL A GESTÁBAN ÁRPÁD FEJEDELEM HALÁLA UTÁN !

Mindezért a modenai ima szövege így hangzik magyarul:

                                                                                 

Velencei hadjárat

Krisztus hitvalló Isten kegyes szolgája,

Geminianus, imádkozva könyörögj,

Mi, nyomorultak a megérdemelt ostort

Az ég királya kegyéből elkerüljük.

Miként megtetted Attila idejében,

Hogy kapuinkat megszabadftád tőlük,

Most kérünk téged, leghitványabb szolgáid,

Védj meg minket a magyarok nyilaitól!

Pártfogónk, végül leborulva könyörgünk,

Hogy irgalomért esedezzél az úrhoz.

A megírt blog bejegyzések visszhangját is figyelemmel kísérem a közösségi oldalakon, következzen tehát egy megosztás utáni hozzászólás Budai Lászlótól, ami komoly megerősítés a témát illetően.  

A wikipedia-Pozsonyi-csata szócikke sincs megfelelően megírva, mert a hívatkozott TTE oldal "szakértője" sem ismeri a Magyarok Krónikáját, és annak Árpád fejedelem halálára vonatkozó mondatait !

 
Kiderül belőle, hogy Szabó Károly 1878-ban A Magyar vezérek kora. Budapest (1878) c. könyvében már találgatott arról, hogy Árpád harcolt-e a csatában, vagy éppen a halála váltotta ki a támadást.  Most látom, hogy a könyve első kiadása 1869-es, és a 2. kiadás volt 1878-as, tehát ennyivel régebbi a gondolata. Idézet jön: 

"Árpád elhunyta, s gyermek fiának uralkodásra jutása a legkedvezőbb pillanatnak látszott Lajos király, illetőleg birodalma kormányzói előtt arra, hogy a magyaroknak Árpád korában Németországba tett berohanásait megtorolják, s a nyugatot folyvást rettegtető pogány nemzet erejét egy véletlen csapással megtörjék. Azt hitték ők, hogy a nagy hódító Árpád elhunytával szelleme is elenyészett, hogy gyermek fia kormánya alatt a magyar nemzettörzsei – mint a Német Birodalomban éppen a gyermek Lajos trónralépésekor történt – egymással meghasonlanak és így nem lesznek képesek őket meggátolni, hogy a nemzetfüggetlenségét Árpád sírja fölött eltiporják. De számításukban keserűen csalatkoztak. A magyar törzsek hercegei, a hon önállóságát, sőt létét fenyegető vész láttára minden magánérdeket félretéve, közegyetértéssel siettek a hon megmentésére, zászlaik alatt a nemzet minden fia, mint egy ember kelt fel szabadságát védeni, s a büszke fényes hadsereg, melynek célja Magyarország leigázása volt, a magyar földön diadal helyett sírját találta."

 Nem jött be, a máskor jól bevált gyakorlat...

VÉRSZERZŐDÉS

ÖSSZEFOGÁS A HARCBAN!

A pozsonyi diadal Magyarország nemzetségi vezéreinek fényes győzelme, ékes példája a magyarok összetartásának!

JÚLIUS 4-7. A POZSONYI CSATÁRA EMLÉKEZÜNK, 
NEM ÁRPÁD FEJEDELEM HALÁLÁRA!  

A kedves olvasókat ez ügyben is meg kell kérnem, ha ezt a téveszmét hallják egy előadáson:hogy Árpád fejedelem vezette 907. évben csatába a magyarokat, akkor vonják kérdőre az előadót, hogy hol van erről forrás?! De azt nem szabad válaszként elfogadni, hogy más is ez mondta, vagy adta elő! Hiteles források nélkül senki ne próbáljon  téveszméket előadni, ez mindkét oldalra egyformán vonatkozik!