Lassan ismét itt van július 4, és a közösségi oldalakon már most ömlik a szlovák nacionalizmust éltető magyar tudatzavar, amit az olvasatlanok "Pozsonyi-Csataként hívnak"! Közeledett az ominózus időpont, és a közösségi oldalakon ismét ömleni kezdett a turbó-magyar melldöngetés, a "Pozsonyi Csata", ez késztetett ismét írásra. Nehezen viselem az emberi butaságot, pláne ha az még szorgalommal is párosul, így okozva mérhetetlen károkat.(Sajnos ugyanez van a Búbánat völgy, Szamarak hegyén is) Minden évben megírtam az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület oszlopos tagjainak, akik az ostorcsattogtató bohóckodást művelik a Hősök Terén, hogy szíveskedjenek egy mélyreható kutatást elvégezni a 907. évben történt csatával kapcsolatban, csak és kizárólag a tényekre hagyatkozva. De évek óta ugyanaz van, illetve a témát nem kutatják, csak előadják a minden alap nélküli téveszmét. Sűrűn szoktam emlegetni, hogy még kész szerencse, hogy mi emberek különbözőek vagyunk, és különbözően gondolkodunk!
 |
| SZVATOPLUK SZOBRA A POZSONYI VÁRBAN |
És ezt a csúfságot azoknak a történészeknek, és dilettáns megélhetési előadóknak-patriótáknak köszönhetjük, akik Aventinusra, majd jó szolgalelkű szervilisták módjára egymásra is hivatkoznak. Ugyanis a szobor felállításának jogalapja a Brezalausburg-i csata, amit a nagymagyarkodó előadóink "Pozsonyi-csataként" hívnak. Egyszerűen azért, mert minden alap nélkül, oda álmodta meg a csata színhelyét Aventinus, összemosva a korábbi és későbbi időszakok történéseivel. Tehát a mi történészeink és patriótáink, mell-döngetve és elvakulva adják a magyar alapítású Pozsony várát Braszlavnak és Szvatopluknak azzal, hogy a 907. évben történt csatát oda fantáziálják! Olvassátok csak szépen, nagymagyarkodó patrióták és népbutító előadók!
Lovasszobrot kapott a pozsonyi várban Szvatopluk
2010. június 7. 10:01 MTI Írja a Múlt-Kor "A 7,8 méteres bronzból készült alkotást vasárnap késő este leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság jelenlétében. A Szvatopluk-szobor felállítását Robert Fico miniszterelnök kezdeményezte. A 270 ezer eurós költséget közadakozásból kívánták előteremteni. Fico, valamint az államfő és a házelnök ezer-ezer euróval járultak hozzá a költségekhez. Bár a megadott számlán néhány hete még csak 123 ezer euró szerepelt, a bronzszobor már ott áll a pozsonyi várudvarban.
Ján Kulich, szobrászművész ingyen készítette el a szobrot, és a szerzői jogokat a szlovák parlamentnek adományozta. Alkotásának művészi értéket azonban nagyon sokan megkérdőjelezték, és eleve tiltakoztak a mű felállítása ellen. Nagy vihart kavart az is, hogy Kulich a szocialista rendszerben, a hetvenes és a nyolcvanas években a pozsonyi képzőművészeti akadémia rossz hírű vezetője volt, aki politikai okokból gátolta több fiatal művész tehetségének kibontakozását. Fiatal művészek egy csoportja vasárnap este a helyszínen tiltakozott a szobor és alkotója ellen.
A lovas szobron lévő "ószlovákok királya" felirat is már korábban heves reakciókat váltott ki, és neves történészek történelmietlennek minősítették. Az "ószlovákok" vagy "régi szlovákok" kifejezést a Fico-garnitúra kezdte el használni a Nagy-Morva Birodalom egyes személyiségeire, akiket a szakma morváknak tartott.
Fico 2008 januárjában, az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásának másfél évtizedes évfordulója alkalmával kifejtette, hogy kormánya a globalizálódó világban erősíteni kívánja a szlovák identitást, óvni a nemzeti és állami érdekeket, a fiatal nemzedéket pedig hazafiságra óhajtja nevelni. Közölte azt is, nem engedi meg, hogy kiürüljön és elnéptelenedjen a szlovák történelem. Egyre több történész hangoztatja, hogy a Nagymorva fejedelemségben nem szlávok, hanem régi szlovákok éltek, akiknek a királya Szvatopluk volt. Legyünk büszkék erre. Ha a magyaroknak lehet Szent Istvánjuk, a cseheknek pedig Szent Venceljük, akkor nekünk Szvatoplukunk lesz, akinek a szobrát mielőbb felállítjuk a pozsonyi várudvarban - érvelt akkori beszédében.
A szlovák szakértők meglepődve fogadták a kormányfő kijelentéseit. Ján Steinhübel, az egyik legismertebb szlovák régész rámutatott, hogy eddig csupán Milan S. Durica, az 1939-ben alakult fasiszta szlovák bábállam elnökének, Jozef Tisónak a dicsőítője és néhány dilettáns személy használta a "régi szlovákok" megnevezést. Egyesek még azzal is próbálkoztak, hogy a Nagymorva birodalom helyett Nagy-Szlovákiát használjanak.
Dusan Kovác történész szerint a Nagymorva birodalomban szlávok, nem pedig szlovákok éltek, az utóbbiak önmeghatározása legfeljebb a 15. századra tehető. "A régi szlovákok kifejezéssel egyetlen komoly publikációban sem találkozunk, mert ez a megnevezés egyszerűen minden tudományos alapot nélkülöz" - szögezte le.
A három szlovák vezető vasárnap este is 1500 éves szlovák államiságról beszélt, és azt bizonygatta, hogy a szlovákoknak rendkívül dicső és gazdag történelmük van. Az is elhangzott, hogy másoktól eltérően a szlovákok nem akarják a másokét, csak a magukét védik.
Az "ószlovákok királyának" mondott nagymorva fejedelem (871-894) csaknem nyolc méteres bronzszobrát az idei szlovákiai választások előtt nem sokkal, június 6-án leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, köztük Ivan Gasparovic államfő jelenlétében. Robert Fico akkori miniszterelnök, aki nyilvánvalóan szavazatszerzés céljából kezdeményezte a szoborállítást, kijelentette, hogy "Szvatopluk jóval Szent István és Szent Vencel előtt itt volt". A szobor felállítását viták és heves tiltakozások kísérték. Megkérdőjelezték művészi értékét, és bírálták a pajzsán látható kettős keresztet, amely nem a szlovák címeren ábrázolt, Cirill és Metód szláv hittérítőkre emlékeztető apostoli keresztre, hanem a két világháború közötti fasiszta Hlinka Gárdának, Hitler szövetségesének jelképére hasonlít. Történelmietlennek tartják a szobron lévő "ószlovákok királya" feliratot is. Egyes szlovák történészek szerint nincs bizonyíték arra, hogy Szvatopluk valaha is élt volna Pozsonyban."
A Brezalausburg-Pozsony feltevés, már csak azért sem állja meg a helyét, mert a mai Pozsony, a 907. évben nem is létezett. Mocsárvárként és Brezlav központjaként sem lehet azonosítani! Természetesen ezt a nemzetellenes dogmát is a magyar történészeknek köszönhetjük leginkább. Érdekes, hogy számukra nem tűntek fel az ellentmondások. Az igazán szomorú pedig az, hogy a tudatlanok kritika nélkül
A Brezalausburgi 907.évben történt csatával kapcsolatban, tessenek pár dolgot, a tényeket jól megjegyezni:
A Fuldai Évkönyv vonatkozó részlete:
És itt lehet az egészet elolvasni, Darvas Mátyás fordításában.
- Brazlav határőrvárat kapott Arnulftól 896-ban
- Ez a határőrvár Urbs Paladium-Mocsárváros !
Egy mocsár-város ! erődítmény volt Braszlav hatalmi központja. Tehát a mai Pozsonyt, el is felejthetjük a 907-ben történt csata színhelyeként! Legközelebb azzal folytatjuk, hogy a Brezalausburgi csata helyszínét tovább azonosítjuk a Breclav(Pohansko)-Leventevár fejedelmi központ területével, azzal az őrvárral, mely az ősi, nagy Magyarország leginkább nyugati határán állt a 907. évben . A továbbiakban pedig a Geönczöl Gyula-Moosburg teóriáját, és Szőke Béla Miklós Zalavár elképzelését is megvizsgáljuk, hogy mennyire hiteles, mint Braszlav vára. Pozsonyt vizsgálni sem kell tovább, úgyhogy ennyit a "Pozsonyi Csatáról"!
