MINDEN ÁLLÍTÁS ANNYIRA HITELES, AMENNYIRE AZT A HIRDETŐJE IGAZOLNI TUDJA !
Így van ez a "pozsonyi SIC ! csatával" is.Az áltudományos tévhitek terjesztőinek se szeri, se száma már szinte. Azonban ha a "pozsonyi csata" néven ismertté vált események valós helyszínét keressük, akkor arra kell választ találnunk, hogy Breclav határőrvára hol állt a X. század első éveiben, és mely várak épültek akkortájt a bajor fennhatósági területeken a magyarok megfékezésére. Ezen megállapítás után a mai Pozsonyt, mint a csata történésének helyszínét, rögtön el is felejthetjük. Egyed Zoltán Pajzsvivő
A korábban már a bajorok által is szétzilált morva vidék könnyű préda volt a magyaroknak, okosan tették vezéreink, hogy a nyugati beütések előtt ezeket a területeket is birtokba vették. Az uralkodói család a környező népekhez menekül, a helyben tovább élő lakosság behódol és terménnyel adózik.A tizedik század legelején már az egykori morva területek lettek a magyar vég-vidékek, a kiépített gyepű-rendszer részei. Tehát egy olyan várat kell Breclav váraként megtalálnunk, ami ebbe a valós megállapításba illik. A műholdas képátfedés ebben is segítségünkre van.
Vizsgáljuk csak meg figyelmesen a X. század határsávját a Google Earth segítségével!
A kérdés megoldásához természetesen azért a józan eszünkön kívül a google kereső pókjainak segítségére is szükségünk lesz. Ezért írjuk be a netes keresőbe a Breclav szót! A találatra azt mondhatjuk, hogy véletlenek márpedig nincsenek. Břeclav -németül Lundenburg magyarul Leventevár- település Csehországban, Dél-Morvaországban. Ez az a Breclav vár, amit valójában LEVENTE várának hívnak, ami Árpád legidősebb fiának neve! És még valami, ez a Levente vár a X. századi határszakaszon állt a mai vár előzményeként, és attól délkeletre Stari Breclav területen, mint egykori "pogány" vagyis korábbi avar-magyar központ!
 |
| Véletlenek márpedig nincsenek |
Az ásatások első emlékei már i.e. 8000-6000-ről bizonyítják az ember itteni jelenlétét. A bronzkortól (kb. i.e. 2000) a földművelésből és állattenyésztésből élők folyamatosan lakják. Amikor i.e. 400 körül a kelták Közép-Európát elfoglalták az nyelvi és kulturális asszimilációjához vezetett az őslakosságnak ebben a régióban is. A Majna folyó vidékéről i.e. 8 után a kvádok ezt a térséget is benépesítették. A közelben a II. századból római katonai tábor nyomait találták.
A MORVA BIRODALOM KÖZPONTJA BRECLAV NÉVEN MA IS LÉTEZIK!
A VI. század felétől a legtöbb germán törzs elhagyta a Közép-Duna régiót és helyükbe délkeletről egymást követő szláv törzsek telepedtek le. Az avar birodalom veresége után a VIII. század végén a meglévő kisebb szláv fejedelemségek megalapították a Nagymorva Birodalmat. A térség központja először Mikulcice (Mikultschitz) majd Breclav lesz. A Nagymorva Birodalom utolsó évtizedeiből 890-nél korábbi emlékeit találták a közeli Pohansko földvárnál. A falakon kívül 28 hektáron 12 templom és fejedelmi székhely maradványait is megtalálták, amelyek az itt élt szlávok keresztény hitre való térésének bizonyítékai. A birodalomnak a magyar törzsek honfoglalása vetett véget, akik a X. század elején területének legnagyobb részét feldúlták! A terület, ekkor nagyrészt lakatlanná válik.
Aventinus tudósítása Brezalauspurch alatti csatáról szól! A német nyelvű kiadás írta át ugyanezt Pressburgra. Breclav vára Brezalauspurch, a fejedelmi székhely ahol a Bajor Évkönyv szerint a döntő ütközet történt.
Tehát a morva központ Breclav, és nem Zalavár vagy Pozsony! Ideje lenne mindezt végre felfogni és tovább nem erőltetni a tévhiteket.
Tehát a morva központ Breclav, és nem Zalavár vagy Pozsony! Ideje lenne mindezt végre felfogni és tovább nem erőltetni a tévhiteket.
